Cefalu

  Reggeli után érzékeny búcsút vettünk Valdericétől és indultunk kelet felé. Először a már ismert utakon haladtunk. Palermo után fizetős lett a pálya, igaz mindössze 0,90€-t kellett fizetnünk Cefaluig.

Cefalu tipikus turistaközpont. Hazánkból is főleg ide szerveznek az utazási irodák tengerparti nyaralásokat. Több német és angolt szót hallani, mint olaszt.

Ettől függetlenül helyes kis városka. Neve a görög Kephaloidon, hegyfok szóból eredeztethető, s valóban egy hatalmas mészkő hegy lábánál terül el. Főutcája két részre osztja a városkát. A hegy felőli oldalon szűk utcácskák találhatók megannyi labirintussal, a tenger felől, pedig a modernebb szabályos utcák kaptak helyet.

A dómot II. Roger normann király építtette 1131-1148 egy fogadalomnak köszönhetően, s ezután püspöki székhely lett.

Megnéztük még a középkori mosodát, ahol régen az asszonyok mostak, s a mosóvíz a tengerbe távozott.

Innen autópályán haladtunk tovább, az aznapi szállásunk irányába. Pattinál hajtottunk le (5,80€) .

A szállás a hegy tetején található, különálló kis kőházakban volt. A kilátás már az út során is és a házikó melletti útról is káprázatos volt. Látni lehetett a tengert és benne a közeli Lipari szigeteket. A kis házikó 2 szobából és 1 fürdőszobából állt. Körülötte dús növényzet: banánfák, színes virágok.

Kipakolás után legurultunk a hegyről, s kerestünk egy kellemes strandot s ott töltöttük a nap hátralevő részét.

Vacsinkat a házikó pinduri „teraszán” költöttük el.