Nagyon lehűlt a levegő, s kissé párába veszett az alattunk elterülő tenger. Szállásunk fenn volt a hegyen.(Staletti) Egy nagyon kedves ukrán lány szolgálta fel a friss péksüteményt, kávét. Elbeszélgettünk, mint szomszédos országok lakói, majd továbbindultunk.

Lenéztünk Copanello lídójára, ahol üdülőkhöz tartozó strandokat találtunk. Az egyikre besettenkedtünk, körülnézni, mivel fürödni amúgy sem lehetett. Szépen gondozott hely volt, frissen gereblyézett homokkal, bárral, napernyőkkel, nyugágyakkal…

Átléptünk Calabria Crotone tartományába. Ez egy viszonylag új tartomány, 1992-ben vált ki Catanzaroból. Isola di Capo Rizzuton, egy tengerbe nyúló kis félszigeten (a talp kidudorodásán) található, s meg is maradt az akkori korból egy dór oszlop. Ezt keresgéltük a csodálatos erődökkel tarkított, tagolt parton. Nem volt egyszerű megtalálni, mivel a parton nem lehetett végigautózni, mindenegyes kis tengerbe nyúló kiszögeléshez külön úton lehetett lehajtani. Különben a táj gyönyörű, a mélykék Jón-tenger összeér a kissé világosabb kék égbolttal.

A spanyolok a 16.században a part menti védelmi rendszer megerősítése érdekében, hogy megfékezzék a török kalóztámadásokat 12 őrtornyot építettek.

Capo Rizzuto település környékét már az ókorban lakták, A következő századokban jelentősége megnőtt, püspöki székhely lett, megépült a tengerpart mellett a vára, a Le Castella. 1536-ben a vár a török kalózok kezére került, s így a környék egyik legjelentősebb kalózvára lett.

Capo Colonnán végül megtaláltuk az oszlopunkat. Ez Calabria  egyik legjelentősebb régészeti emléke. Egykor Magna Grecia része volt. A hegyfokon, ahol egykor a nagy Heraion Lakinion helyezkedett el ott található ma a Régészeti Park 30 hektáros területe, további 20 hektáros erdővel és mediterrán bozótossal. Ez volt a legismertebb szent terület az egész Földközi-tenger medencéjében egy Hérának szentelt szentéllyel. Sajnos nem lehetett teljesen megközelíteni, mert kerítéssel védték. Itt található még a Cape Nao 16.századi őrtornya és egy  kis fehér templom is, mely csak úgy szikrázott a tenger kékje előtt.

 Crotone, Krotonként ismert régi görög város volt, ma modern ipari várossá lett. Bevásároltunk és haladtunk tovább következő úticélunk Matera felé.

Matera 400 méter magasan, egy hegyoldalban, lépcsőzetesen épült. Az 57 ezer lakosú város fő nevezetességei a sassik, vagyis a sziklába vájt házak, régen nyomornegyednek számított, ma viszont a Világörökség részét képezi. Kis lépcsőkön, szűk utcácskákon bolyonghattunk le és föl, míg teljesen el nem tévedtünk. A város központjában található a Piazza Vittorio Veneto, a s. Domenico templommal A város számos pontjáról, de különösen A Strada Panoramica dei Sassiról( a sziklák kilátóútjáról) gyönyörű kilátás nyílt  alattunk elterülő sziklába bevágott patak völgyére és a sziklába fúrt barlanglakásokra. Az egész város középkori hangulatot árasztott.

Aznapi szállásunk megkoronázta a napot. B&B Masseria Spilafemine egy Turi külterületén található nagy farm kellős közepén volt. Szobáit a különböző gazdasági épületekből, istállóból alakították ki. Az eredetileg 1875-ben épült épületek jelenleg 5 szobát rejtenek egy közös konyhával, illetve étkezővel. A család mezőgazdaságból él. Nagy cseresznyésük van. Mivel ez főleg tavasszal jelent számukra munkát, így úgymond „falusi turizmussal” is foglalkoznak. 2 éve alakították ki a szálláshelyet. Különleges volt, nagyon tetszett. A srác kedves volt, bár az angolt igen törte és a telefonban nehezen irányított minket, de feltalálta magát. Közölte, hogy keressünk egy járókelőt és adjuk oda neki a telefont, majd pedig, hogy ott álljunk meg ahol ő mondja. 10 percet ácsorogtunk egy fodrászat előtt, mikor megérkezett és a saját kocsijával vezetett ki minket a farmra.

Éjszaka a csendet szinte vágni lehetett.