19.nap Megnézzük San Giovanni Rotondo zarándokvárosát, körbeautókázunk a sarkantyún,  majd az autópályán Rimini közelében lévő szállásunkhoz érkezünk.

San Giovanni Rotondoban ébredtünk. Mivel ennél a szállásnál nem volt reggeli az árban hamar összecsomagoltunk és indultunk a korábban kapott kis térkép segítségével felfedezni a várost. San Giovanni Rotondo újkori zarándokhely, évente kb. 7 millió zarándok fordul meg a környéken, gyógyulás és jobb élet reményében. Pio atya tette népszerűvé. Hatalmas kórháza a Szenvedések Enyhülésének Háza 1956-ban nyitotta meg kapuit a betegek előtt.  Megnéztük a Santa Maria Delle Gracia (Irgalmas Szűzanya) templom kellőképpen modern épületét, Pio atya szobrát illetve a lépcsőkön és ösvényeken kanyarogva fel a dombtetőre a  stációkat, s a  Krisztus szobrot is.

 Pio Atya 1887. május 25-én született Pietrelcinában Francesco Forgione néven. Állítólag megjelentek testén Krisztus sebei és jövőbelátó képességgel is rendelkezett. Megjósolta például II. János Pál pápává való kinevezését, illetve Magyarországról szóló próféciája is ismert: „Magyarország egy olyan kalitka, amelyből egyszer még egy gyönyörű madár fog kirepülni. Sok szenvedés vár még rájuk, de egész Európában, páratlan dicsőségben lesz részük. Irigylem a magyarokat, mert általuk nagy boldogság árad majd az emberiségre. Kevés nemzetnek van olyan nagyhatalmú őrangyala, mint a magyaroknak, és bizony helyes lenne erősebben kérniük hathatós oltalmát országukra!”

Sok csodát tett, és nagyon sok gyógyulást tulajdonítanak neki. 1968-ban halt meg, 2002-ben II. János Pál pápa szentté avatta.

 Ezután a helyi boltban megvásároltuk reggelinket, amit egy olajfaültetvényen hamarosan el is költöttünk.

A Gargano félsziget sarkantyúként nyúlik az Adriai tengerbe. Hegyes-dombos vidékén szerpentínutakon kanyarogva gyönyörködhettünk a fel-felbukkanó tenger látványában. Vieste a legkeletibb részén található, ahol egy erődítményt szerettünk volna megnézni, de sajnos katonai terület, ezért csak zárt kapukkal találkoztunk. Tengerpartjára viszont remek kilátást biztosított a hely. Szép homokos strandján sokan fürdőztek, s a krétaszikla látványa is igen eredeti élménnyel ajándékozott meg minket.

 Az időjárás megint az esős arcát mutatta, miközben az autópályán haladtunk Milano Marittima felé. (autópályadíj: Foggia-Rimini 25,1€)

Mikorra odaértünk, a tipikus észak-olasz üdülővárosba, teljesen lehűlt a hőmérséklet, s nem győztük magunkra húzni nadrágjainkat és pulóvereinket.

Elfoglaltuk szállásunkat, majd kerestünk egy kedves kis éttermet, ahol elköltöttük búcsúvacsoránkat.